Amikor az eperre gondolunk, lelki szemeink előtt egy élénk piros, nagyszemű, csillogó és édes gyümölcs jelenik meg. De biztos, hogy jól képzeljük?
A bogyós gyümölcsök királynője megérdemli, hogy helyesen a nevén nevezzék őfelségét.
Mi fán terem az eper?
Az eper eredetileg Kínából származó gyümölcstermő fa, melyet kerti vagy utcai sorfának ültettek és ami egykor a selyemhernyók kedvenc tápláléka is volt egyben.
Ennek a Dunántúlon szederfaként is ismert növénynek a termése a fekete, vagy fehér színű faeper (Morus alba vagy Morus nigra). A hosszúkásabb formájú gyümölcs szintén ehető, bár íze távol áll mind a szedertől, mind az epertől, akarom mondani szamócától.
Jogos dolog tehát, ha valaki ezzel kukacoskodik,
Nem eper, hanem szamóca!
A szamócák vadon termő fajtáját már az őskortól fogyasztották az emberek, hazánkban is elterjedt az erdei szamóca, (Fragaria vesca) aminek termése édes és aromás, viszont jóval kisebb méretű. Ebbe az aprócska szemű gyümölcsbe a mai napig bele lehet futni akár egy kirándulás közben is, de termesztésre lett nála alkalmasabb megoldás is.
Amerika felfedezése után került Európába egy másik szamóca fajta, és a kettő kereszteződéséből jött létre a Fragaria x ananassa, vagyis ananászeper. A nagy szemű, nemesített szamóca méltán lett népszerű a termesztők és fogyasztók körében is.
Tehát a klasszikus értelemben vett eper alatt a földiepret értjük, mely a nevéből adódóan nem a fán, hanem a földön terem.
Nevezzük bárhogy, tudjuk mire gondoltok, amikor a hamisítatlan, érett, zamatos eperízt keresitek.
Éppen ezért tud rendkívül kiábrándító lenni, ha beleharapáskor derül ki a bolti eperről, hogy értelen, ízetlen, vagy legalábbis nagyon messze van az elképzelt mennyei szamóca aromától.
Ennek a legfőbb oka, hogy a nagykereskedelemben olyan fajtákat részesítenek előnyben, melyek tovább tárolhatóak, a gyümölcsöket korábban leszedik, többet is utaznak, és nincs idejük finomra beérni. Szegények nem tehetnek róla.
Nálunk, a Simon Gyümölcsnél éppen ezért is fontos a rövid ellátási lánc, hogy az aznapi szedés közvetlenül, a kistermelőtől kerüljön a vásárlóhoz.
Ennek a fenntartható modellnek hála nem csak a biológiai lábnyomot csökkentjük, de családi vállalkozásban így tehetjük meg azt, hogy kizárólag olyan szamócákat termesztünk, melyek friss fogyasztásra a legalkalmasabbak és verhetetlenek az ízvilágukban.
Hatvan mellett található sastelki gazdaságunk vulkanikus homok talaja kifejezetten kedvező alap a szamóca termésnek. Folyamatosan figyelemmel kísérjük az epertövek növekedését, így tökéletes időpontban kerülnek leszedésre.
Kora hajnalban szakítjuk le a legszebb, válogatott szemeket, amik szó szerint aznap hozzátok kerülnek futáraink segítségével.
Így lehetséges az, hogy a Simon gyümölcs eper és szamóca pont olyan friss, mintha a saját kertedben szedted volna!