Az őszről a sárguló levelek és az iskolakezdés juthat eszünkbe, de ami a mi szempontunkból a legfontosabb, ez a szüret időszaka.
A szüret kifejezés önmagában a szőlőtermés összegyűjtésének munkafolyamatát takarja, amikor az érett szőlőfürtöket levágják a tőkéről és feldolgozzák a borkészítéshez.
A szüret fogalma persze ennél sokkal tágabb, egyéb gyümölcsök és zöldségek betakarítására is ezt a szót használjuk, sőt a szüretelés mögött izgalmas hagyományok is rejlenek, igazi nagy buli már évszázadok óta. Minden bizonnyal sokunknak kedves emlékek fűződnek a régi szüretelésekhez, jó társaság, jó hangulat és persze sok finom gyümölcs.
Azonban van pár régi szüreti fogalom, amit talán nem is tudjuk mit jelet, szedjük most őket betűrendbe!
A, mint aszú
Az aszú kifejezést melléknévként és főnévként is használhatjuk. Elsősorban a kiszáradt, megaszalódott gyümölcsre, és persze legfőképp szőlőszemekre értjük, innen jön az aszúszőlő.
Az aszúbor pedig a Tokaji borvidéken jellemzően előállított borfélét jelenti, az aszúsodott és normál szőlő felhasználásából készült desszertbort, borkülönlegességet.
B, mint borkirály
A borkirály játékot az ókor rómaiaktól vettük át, akik szintén nem vetették meg a nagy lakomákat.
A hagyomány szerint az asztaltársaságok kockavetéssel választottak ki egy borkirályt vagy királynőt, aki babérkoszorút kap, ezzel kiemelve ráruházott hatalmát. A borkirály feladata megszabni az asztal minden tagjának, hogy mit mikor és milyen arányban fogyasszon, legyen az bor, sör vagy egyéb ital.
Cs, mint csőszjáték
A csősz, hivatalosan egy foglalkozás, ő védte a szőlőket is a betolakodók ellen. Maga a csőszjáték pedig a fogócska ősi alakja, ahol a szundikáló csőszt, vagyis a fogót mondókával ébresztgetik:
„Csősz, csősz lopom a szőlődet, senki sem látja, kutya sem ugatja..” A csősz feladata tehát elkapni egyet a tolvajok közül.
K, mint kacor
A szőlőfürtök leszedéséhez napjainkban metszőollót és egyéb szerszámokat használnak, a régi időkben azonban egy fanyelű görbe kés volt erre az eszköz, kacorral metszették a szőlőt.
L, mint lopó
Ez az eszköz egy hosszú szárú öblös edényféle, ami a bor adagolására volt alkalmas. A mai, üvegből készült borlopók egykor még lopótökből készültek, melynek furcsa, hosszúkás formája alkalmas volt rá, hogy a hordóból ki lehessen szipkázni a nedűt.
A lopó felső végének a megszívásával a folyadékot az öblös részbe juttatták, majd a felső rés befogásával és felengedésével tudták a bort kiönteni és poharakba adagolva körbekínálni.
M, mint must
A frissen préselt, vagy sajtolás előtt magától lecsorgó gyümölcslevet szokás mustnak nevezni, de legtöbbször a szőlő leveként hivatkozunk rá, vagyis leegyszerűsítve ez a „folyékony szőlő”. A szőlőmust a bor alapanyaga, mely még a hordóban erjedés előtt, frissen fogyasztva is népszerű ital.
P, mint puttony
A puttony eredetileg egy hordóhoz hasonló, dongás faedény, amit hevederek segítségével, háton szállítottak a szőlőszedők. Változatos formában és méretben léteztek, és régen a gazdák puttonyban mérték, mennyi aszúszemet tartalmaz egy bor. Így alakult ki a 3-, 4-, 5 és 6 puttonyos aszú.
Sz, mint szőlőkoszorú
A szüret végén szokás volt a szőlővesszőkből, vagyis venyigéből koszorút készíteni, méghozzá úgy, hogy szőlőfürtök is csüngjenek le róla. A faluban ezt egy botra helyezve végighordozták és megkínálták a járókelőket a lelógó szőlőszemekből. Ezzel a gesztussal akarták az egészséget és a termékenységet biztosítani a faluban.
A szüreti hagyományok az idők során ugyan átalakulhattak, de a hangulat biztosan nem hagyott alább. Nálunk a Simon Gyümölcs gazdaságban is, minden évnek ez az egyik legizgalmasabb időszaka, amit mind nagyon vártunk!