Az emberi ízlelés számára rendkívül fontos az édes íz. Az evolúció során a szervezet jutalmazó-mechanizmust fejlesztett ki az emberben, aminek hatására az édes ételek fogyasztása kellemes érzést vált ki.
Az élelmiszeripari és a különböző vegyi eljárásoknak köszönhetően képessé váltunk arra, hogy az élelmet alkotóelemeire bontsuk: fehérjére, zsírra vagy szénhidrátra, például cukorra. Ezzel lényegében elértük, hogy végtelen mennyiségű édes étel – például cukor – álljon a rendelkezésünkre, ami számos probléma gyökérhez vezethető vissza.
Mivel a cukor korábban, természetes formájában igen korlátozottan volt csak elérhető, ezért a túlfogyasztása cukorbetegséget idéz elő, ami korunk egyik vezető halálokává vált.
Majd az emberiség feltalálta az édesítőszert.
A természetes és mesterséges édesítőszereknek hála ma már úgy is érezhetjük az édes ízt, hogy közben nem kell cukrot, de még csak felesleges kalóriát sem fogyasztanunk. Az édesítőszerek tehát elsősorban a cukorbetegek igényei miatt jöttek létre, ám a súlycsökkentéshez, a fogyáshoz is rengetegen használják.
Ám az édesítőszer a legtöbb esetben nem egészségesebb, mint a cukor, sőt! Egyes esetekben jóval nagyobb kárt tehetünk a szervezetünkben, ha a természetes eredetű cukrokat mesterségesen létrehozott édesítőszerekre cseréljük.
A kérdés az, hogy milyen természetes és mesterséges édesítőszerek léteznek, milyen előnyökkel és hátrányokkal jár a fogyasztásuk – és mit érdemes fogyasztani, ha szeretjük az édes ízt, de az egészségünket is legalább olyan fontosnak tartjuk?
A mesterséges édesítőszereket szintetikusan állítják elő, azaz a természetben, natúr formában nem találhatóak meg.
Emiatt a mesterségesen létrehozott édesítők íze jóval kevésbé korlátozott, mint a természetben megtalálható társaiké, akár többszázszor édesebbek lehetnek, mint a cukor. Ám ez jelentős mértékben kihat az emberi szervezetre gyakorolt hatásaikra is, hiszen általánosságban elmondható, hogy a mesterséges édesítőszerek jóval kevésbé egészségesek, mint a természetes ízfokozók.
Az emberi szervezet ugyanis csak nagyon lassan képes alkalmazkodni, és a mesterségesen kreált édesítőszerek csupán néhány évtizedes múltra tekinthetnek vissza. Ez egyszerűen túl kevés idő ahhoz, hogy az emberi szervezet alkalmazkodni tudjon.
Ráadásul gyártásuk kemikáliák felhasználásával történik, amely során több mesterséges anyagot öntenek össze, hogy végül megkapják a kívánt végeredményt.
A legtöbb mesterséges édesítőszert ráadásul teljesen véletlenül fedezték fel, más jellegű kutatások melléktermékeként.
A mesterséges édesítőszerek fogyasztása tehát nem egészséges — célszerű minimálisra csökkenteni a bevitelüket!
Következzen a mesterséges édesítőszerek listája.
E951 néven találhatjuk meg az élelmiszerek leírásában.
Grammonként 3 kalóriát tartalmaz, nincs mellékíze és körülbelül 200-szor édesebb, mint a cukor.
Manapság rengeteg kritika éri feltételezett rákkeltő hatása matt, ez pedig hozzájárult ahhoz, hogy a legtöbbet kutatott mesterséges édesítőszerré váljon.
E950 néven ismerhetjük még.
Kétszázszor édesebb, mint a cukor, miközben teljes egészében változatlanul, felszívódás nélkül ürül ki a szervezetből.
Hatalmas előnye, hogy főzéskor és sütéskor is változatlanul tartja meg ízét.
E952 néven ismerhetjük.
35-50-szer édesebb, mint a cukor, valamint nagy mennyiségben fogyasztva sós utóízzel rendelkezik, ezért igen közkedvelt azok körében, akik a mérsékelten édes ízt részesítik előnyben.
Az Egyesült Államokban tiltólistára került feltételezett negatív egészségügyi hatásai miatt, és jelenleg is tiltott alapanyag.
E954 néven találhatjuk meg.
Zéró kalóriát tartalmaz, ám több százszor (300-600x) édesebb, mint a cukor.
Jelenleg az egyik legbiztonságosabb mesterséges édesítőszerként tartják számon.
E955 néven ismerhető.
400-800-szor édesebb, mint a cukor, magából a cukorból állítják elő. Ám szervezetünk nem cukorként ismeri fel, ezért nagyrészt ugyanolyan formában, változatlanul ürül ki a szervezetből.
Az édesítőszerek között a leghosszabb élettartammal rendelkezik.
A méz nem egyetlen növény, hanem a méhek által összegyűjtött növényi részek és nedvek összessége.
Az egyik legősibb természetes élelmiszerünk. Természetes formájában valóban a méhek állítják elő, ám az áruházak polcain ma már megtalálhatóak az ipari tevékenységgel előállított mézek is. Vásárláskor inkább a termelői mézet részesítsük előnyben.
Alapvetően szőlőcukrot, gyümölcscukrot és szacharózt tartalmaz, melyek mindegyike könnyen emészthető az ember számára.
Az egyik legnépszerűbb édesítő a listában.
Természetes édesítőszerhez képest igen erős hatású, akár 300-szor is édesebb, mint a cukor. Nem tartalmaz kalóriát, glikémiás indexe zéró.
A növények, amelyekből a feldolgozott cukrok származnak.
Édes ízükért már az ókorban is termesztették őket, ezért gazdaságilag igen jelentős szereppel bírnak – ámbár a mezőgazdasági forradalommal terjedtek el igazán.
A szacharóz összes fajtája (pl.: kristálycukor, porcukor, barna cukor, stb.) ezekből a növényekből kerül előállításra.
A cukoralkoholok – nevük ellenére – mind a hagyományos értelemben vett cukortól, mind pedig az alkoholtól eltérnek.
Alapvetően természetesek, tehát a természetben is megtalálhatóak – de akár mesterségesen is előállíthatóak.
Fele annyi energiát tartalmaznak, mint a szacharóz, illetve a szájban megtalálható baktériumoknak sem nyújtanak tápanyagot, vagyis nem roncsolják a fogakat.
Ugyanakkor előállításuk (és ezért megvásárlásuk is) igen drága, nagyobb mennyiségben pedig puffadást és hasmenést okozhatnak. Emellett pedig egyéb egészségügyi problémák forrásaivá is válhatnak.
Legismertebb fajtái az eritrit/eritritol és a xilit.
Származási helye Kína és India. Nagyon hasonló a cukorhoz, ám fontos különbség, hogy zéró kalóriát tartalmaz, de csupán a cukor édesítő hatásának 70-80%-ával rendelkezik.
Előnyei közé sorolható, hogy egyáltalán nincs mellékíze — a vékonybélben pedig teljes egészében felszívódik, majd változatlanul ürül ki a szervezetből, ezért — sok más édesítőszerrel ellentétben. Túlzott fogyasztása nem okoz hasmenést.
Fontos azonban kiemelni, hogy bár természetes édesítőszerként tartják számon, hiszen kukoricából származik, de az eritritolt tartalmazó kukorica génmódosított, tehát GMO.
“Természetes”, de természetes módon nem előállítható.
A cukornál 40%-kal kevesebb kalóriát tartalmaz, viszonylag lassú felszívódással rendelkezik.
A fogak szempontjából az egyik legjobb édesítőszernek számít. Ám érdemes mértékkel fogyasztani, nagyobb mennyiségben ugyanis hashajtó hatású lehet.
Ahogy az élelmiszeripar fejlődik, egyre újabb és újabb anyagokat, kemikáliákat és édesítőszereket fedeznek fel.
Érdemes megemlíteni például a brezint vagy a tagatint, amelyek már abszolút ezeket az új generációs édesítőszereket képviselik.
Bár a brezin és a tagatin természetes édesítőszernek számít, sajnos az újításokban mindig benne van az egészségügyi kockázat, hiszen az élelmiszerek hatásait nagyon nehéz kutatni, mert rengeteg faktor játszhat szerepet egy-egy ember egészségügyi állapotának változásában.
Emellett azt is érdemes tudni róluk, hogy tiszta formájukban rendkívül instabilak, illetve csak kis mennyiségben érhetőek el jelenleg a piacon.
Főleg ezen tulajdonságoknak köszönhető, hogy áruk igen magas.
A glükózt a köznyelvben szőlőcukornak nevezzük. Testünk egyik legfőbb energiaszállítója — a vörösvérsejtek és az agy működéséhez is elengedhetetlen.
Ám sokan nem tudják, de testünk képes előállítani más anyagokból, ezért nem esszenciális, azaz nem szükséges külső forrásból pótolnunk.
A glükózt alapvetően két további csoportra bonthatjuk:
Bár természetes édesítőszer, de egyáltalán nem egészséges. Egyre több kutatás bizonyítja, hogy minimalizálni kell a fogyasztását, mert nagyban hozzájárul a máj elzsírosodásához, megbetegedéséhez és a cukorbetegség kialakulásához.
A kukoricaszirup sajnos egy igen népszerű édesítőszer, megtalálható többek között a cukros üdítőkben, a nem 100%-os gyümölcslevekben, a joghurtban, a különböző szószokban, az instant levesekben, a kávéízesítőkben és a cukrozott reggeli gabonapelyhekben.
A szacharóz nem más, mint a mindannyiunk által ismert asztali cukor, vagyis kristálycukor — de a szacharózok közé tartozik a porcukor, a barna cukor, a nádcukor és a kandiscukor is.
A különbség leginkább szerkezetükben keresendő (pl.: kristályos, porosított, stb.)
Részben szőlőcukorból, részben pedig gyümölcscukorból áll, amelyet cukornádból vagy cukorrépából állítanak elő.
Túlzott fogyasztása korunk egyik leghalálosabb krónikus betegségének, a 2-es típusú diabétesznek az egyik legfőbb kiváltó oka.
A viszonylag ritka, idehaza kevésbé elterjedt cukrokat is érdemes górcső alá venni, hiszen néha bizony találkozhatunk velük a különböző feldolgozott élelmiszerekben, vagy az édesített üdítőitalokban.
Ezek közé tartozik például a természetben csak igen kis mennyiségben fellelhető szorbóz, a tejcukorból kivont és a cukorral megegyező édességű tagatóz, illetve az aszúban található cukorfajta, az allulóz.
Alapvetően természetes édesítőszerek, ritkaságuknak köszönhetően pedig kevésbé felelősek a Magyarországon előforduló krónikus betegségek kialakulásáért — ám túlfogyasztásuk éppolyan káros, mint a többi cukorfajtáé.
A fruktóz az egyik legfontosabb természetes édesítőszer. Szervezetünk elsődleges édes íz forrása ugyanis nem más, mint a gyümölcs — a fruktózt pedig más néven gyümölcscukornak nevezzük.
Ahhoz tehát, hogy nagyszámú fruktózt fogyasszunk, nem kell mást tennünk, mint ami az egészségünk szempontjából is a legjobb döntés: fogyasszunk sok gyümölcsöt!
Az édes ízük mellett ugyanis számtalan más pozitív élettani hatással rendelkeznek:
A gyümölcscukor rengeteg formában vihető be a szervezetbe:
Összegezve a legfontosabb az, hogy a természetes édesítőszereket egészséges, minőségi forrásból szerezzük be.
