A szilva a késő nyári, kora őszi időszak legnépszerűbb gyümölcse. Hazánkban a területi adottságoknak köszönhetően kiváló minőségben és igen bőven terem. Ez a megbízható terméshozam lehetőséget ad a szilva sokrétű felhasználására, aminek köszönhetően hosszú ideig, akár télen is élvezhetjük a szilvafogyasztás előnyeit és pozitív hatásait.
Érdemes kihasználni a szilvaszezont és ilyenkor beszerezni a friss gyümölcsöt, hiszen ezáltal igazán minőségi, érett áruhoz jutunk, nem mellesleg igen kedvező áron.
A rózsafélék családjába tartozó szilvafa Európa őshonos faja, hazánkban is igen nagy számban lelhető fel. Kedveli az itteni klímát, és a talaj összetétele, valamint vízellátása rendkívül ideális a fejlődése és hozama szempontjából.
A legtöbb fafaj korán termőre fordul, utána pedig bőven és rendszeresen hozza csonthéjas termését, aminek érési időszaka fajtól függően július közepétől akár október elejéig is tarthat.
A szilva a magas víztartalma mellett tele van rosttal, és a viszonylag magas cukortartalma miatt igen alkalmas különböző feldolgozásra, például párlat főzésre vagy befőtt, lekvár készítésre. Ehhez azonban igen fontos, hogy csakis az érett, édes szilvát használjuk fel! Éppen ezért nem szabad ideje korán szüretelni, ugyanis szedés után a gyümölcs már nem érik tovább. Előnye viszont, hogy a gyümölcshús érett formájában nem esik szét, ezáltal könnyen szüretelhető, tárolható, szállítható.
A szüretelés során ajánlatos fóliát teríteni a fák alá, hiszen a kisebb fákat rázva, a nagyobb fák esetében pedig az ágakat ütögetve a hulló gyümölcsöt könnyen össze lehet szedni.
A szezonjában beszerzett friss gyümölcsökre jellemző, hogy ilyenkor a legmagasabb a víz- és vitamintartalmuk, emellett kevesebb tartósító- és vegyszerrel kerülnek kapcsolatba.
Természetesen mindez nem annyira fontos, ha egy olyan megbízható, 100%-ig természetes, az egészségre igen sokat adó termelőtől vásároljuk meg a zamatos gyümölcsöket és zöldségeket, mint a Simon Gyümölcs – mindenfajta mesterséges anyagtól és adalékanyagtól mentesen.
Az egészségügyi hatásai mellett pedig ilyenkor kapható a legnagyobb mennyiségben, változatos kínálatban a legjobb áron!
Mikor érik a szilva?
Legkorábban július végétől szüretelhető a Lepotica fajta, amelynek sötétkék, nagy, tojásdad alakú, édes-savas ízű termése elsősorban friss fogyasztáshoz ajánlott.
Augusztusban érik a népszerű Ringló, nagy, gömb alakú rózsaszínes lila termésével. Leginkább friss fogyasztáshoz vagy befőzéshez érdemes használni. A Stanley augusztus végén érik. Középnagy, megnyúlt sötétkék gyümölcse a friss fogyasztás mellett ajánlott befőzve vagy akár fagyasztva is. Szintén ilyenkor érik a Penyigei szilva, aminek szürkéskék apró, gömbölyű gyümölcse nagyon édes, aromás, telt ízű. Éppen ezért ideális lekvárok készítésére, ebből főzik egyébként a híres szatmári szilvalekvárt is.
A szeptember hónap egyik legnépszerűbb fajtája a Besztercei szilva, aminek kicsi, hosszúkás sötétkék és lédús gyümölcsét sokoldalúan felhasználhatjuk: pálinkába, lekvárnak vagy akár aszalt formában is. Ilyenkor érik a Debreceni Muskotály szilva is, aminek középnagy, hosszúkás gyümölcse jellegzetes az intenzív muskotályos illatáról és édes ízéről, ezért igen alkalmas lekvárok készítéséhez.
Szeptember végétől október elejéig érik az Elena szilvafajta, aminek középnagy, megnyúlt gyümölcse, sötétkék héja van. Húsa a magas cukortartalma miatt igen édes és aromás, ami ideálissá teszi lekvárkészítéshez.
Végül, de nem utolsó sorban érdemes megemlíteni még a személyes kedvenceinket is, a Tophit-et, a Topend-et, a Topfirst-öt, amelyekről részletesebben a szilvafajtákról szóló cikkünkben írtunk!
Nagyobb mennyiségű felhasználás, konzerválás, valamint téli fagyasztás előtt érdemes lehet meglátogatni a szedd magad szilvaföldeket, hogy kedvezőbb áron juthassunk a finom csemegéhez!
Miért? Mit is jelent a szedd magad akció?
A szedd magad jellegű földeken ingyenesen vagy egy bizonyos belépődíjért cserébe annyit szedhetünk a gyümölcsökből, amennyit csak szeretnénk – a kosarunkba és a pocakunkba egyaránt! A leszüretelt gyümölcsöket a végén lemérik, és általában jóval kedvezőbb áron adják kilóját.
Amennyiben pedig 100%-ig természetes, vegyszer- és adalékanyag mentes gyümölcsökkel szeretnénk teletölteni a kosarunkat, látogassunk el a Simon Gyümölcs szedd magad akciójára, ahol 2022. szeptember minden hétvégéjén péntektől vasárnapig a finom ízek mellett a pozitív egészségügyi hatások és a jókedv is garantált!
Az alábbiakban pedig megmutatjuk, hogy a szilva mennyire sokrétűen felhasználható és tartósítható gyümölcs, ami miatt állandó, biztos helyet érdemel a kamránkban.
A frissen szilva rendelkezik a legmagasabb víz, rost, vitamin és ásványianyag tartalommal, ezért bátran fogyasszuk a szezonjában.
Számtalan formában elkészíthető: gyümölcssaláta részeként, a levét felhasználva gyümölcslé formájában kiváló szomjoltó, ízesíthetjük vele a hűsítő jeges teát, smoothie-t vagy akár a reggeli zabkásánkat, emellett pedig szuper gyümölcsös süteményeket, piskótákat készíthetünk belőle.
Amennyiben szeretjük az édes ízeket, és akár más italokat is megkóstolnánk, érdemes körülnézni a 100%-ig természetes gyümölcslevek között.
Bár nem akármelyik, de egyes szilvafajták igen alkalmasak lekvárkészítésre. Ehhez azonban fontos, hogy a szilvának magas cukor- és pektintartalmúnak, zsengének és frissnek kell lennie. Ennélfogva a kimondottan édes, magas minőségű fajtákat ajánljuk erre a célra!
A szilvabefőtt a fagyasztott gyümölcs mellett kiváló választás lehet télen sütemények, vagy akár gyümölcsleves készítéséhez is, de fogyaszthatjuk például sült húsokhoz is!
Befőtt készítéshez is érett, édes gyümölcsöt használjunk, a mosott, magozott szilvákat pedig kedvünkre fűszerezhetjük, például fahéjjal vagy szegfűszeggel is.
Ha felkeltettük a szilvák iránti érdeklődésed, látogass el hozzánk Hatvanban található Szedd Magad földünkre, ahol ízletes Top szilvafajtákkal várunk! Bővebb információért keresd ügyfélszolgálatunkat vagy a linkre kattintva tekintsd meg Facebook eseményünket!
Mert egyedül a hidegen préselés biztosítja azt a megalkuvásoktól mentes minőséget, amit kezdettől fogva keresünk. A nagyipari eljárások során gyakran pont a természetesség vész el az akár 100%-os gyümölcslevekből is. Mi inkább más módszert választottunk. A hidegen préselésnek hála egészséges és finom leveket teszünk elétek, a gyümölcsök, zöldségek eredeti ízvilágával, hiszen mi sem kínálnánk mással a családot.
Ha az ember tudatos vásárlóként járja a boltokat, bújja a netet és utána olvas a különféle élelmiszeripari eljárásoknak, megdöbbentheti, mennyi olyan ipari eljárás van, ami a könnyebb gyártási folyamatok, tartósítás vagy éppen szállítás érdekében alkalmaznak. Hogy pontosan milyen arányban, mi történhet az élelmiszeripari termékekkel, azt a Magyar Élelmiszerkönyv szabályozza. Ez a nagykönyv adja meg, mitől is gyümölcslé egy gyümölcslé, és mitől más egy gyümölcsnektár?
Szinte minden nagyipari gyümölcslé gyártás azzal indul, hogy kivonják a terményekből a vizet. Ami marad, azt nevezzük sűrítménynek. Ez pedig tökéletesen megengedett ahhoz, hogy valaki joggal nevezze akár 100%-os gyümölcslének a termékét. Mindössze az a dolga, hogy pontosan annyi vizet pótoljon vissza, amennyit korábban kivont. Azaz 100%-ot. Ha dupla annyit ad hozzá, az eredmény egy 50%-os lé. Miért jó ez? Mert a sűrítmény kiválóan eltartható. Melyik magyar háziasszony kamrájában ne bújna meg egy kis paradicsom konzerv? Hasonlóan teszik el a gyümölcspürét ipari mennyiségben is.
A termények eredeti nedvességével számos olyan jótékony hatást is kivonnak, amit azért elvárunk egy gyümölcslétől. Ennek visszapótlását hozzáadott vitaminokkal, utólag belekevert rostokkal lehet kompenzálni. Az eredmény finom és üdítő lesz, de sokkal kevésbé hasznos a szervezetünk számára, mint egy frissen préselt gyümölcslé, amely a konyhai turmix kevésbé nyakatekert használatával készült, megtartván a termények saját, természetes nedvesség-, vitamin-, és ásványi anyag tartalmát.
Nem csak 100%-os gyümölcsleveket láthatunk azonban a boltok polcain sorakozni. Találunk mellettük gyümölcsnektárokat, gyümölcsitalokat is, melyek az emlegetett Magyar Élelmiszerkönyv további kategóriái alá esnek. Ezek tartalmazhatnak hozzáadott cukrot, édesítőszert, de ízeiket köszönhetik mesterséges aromáknak, adalékanyagoknak, és szavatosságukat segíthetik tartósítószerek is.
Tudjuk, hogy a jó étel alapja a megfelelő hozzávaló, ez a gyümölcsleveknél sincs másképp. Ezért fektetünk nagy hangsúlyt az alapanyagok minőségére. Nekünk a gyümölcslé készítése a fő tevékenységünk, így a legszebb, legérettebb szemeket válogatjuk ki hozzá. Nem jobb híján kezdünk valamit a nyakunkon maradt gyümölccsel, erre a célra termesztettük őket.
Már a fajtát úgy választjuk, hogy frissen fogyasztva legyen igazán zamatos, növekedése közben eszerint tápláljuk, és akkor szüreteljük, amikor a természetes savak és cukrok aránya a legpompásabb ízvilágot érleli. Az érett, illatos szemekből csakis az egészséges terméseket használjuk fel. Hiszen mi se tennénk mást a családi asztalra.
A gyakorlat sem árt, ha igazán ízleteset akarunk alkotni, mi pedig több évtizedes tapasztalatunk alapján a hidegen préselés mellett tettük le a voksunkat. Ez egy egyszerű, mechanikus eljárás. A megmosott gyümölcsök először az aprítóba mennek, majd a darálékból egyre kisebb átmérőjű hengerek préselik ki a zamatos levet, míg végül nem marad más, csak a papírszáraz törköly. És az íncsiklandó lé. Nem ülepítünk, nem adunk hozzá vegyszereket, szimplán csak kipréseljük a gyümölcsök igazi, vitaminokban és nyomelemekben gazdag nedüjét.
Kezdettől fogva elveink közé tartozott, hogy ne adjunk a levekhez tartósítószert. Azonban tartósításra ettől még szükség van, hogy hozzád is el tudjuk juttatni, amit nagy gonddal készítettünk. Dobozaink cseppmentes csapja sokat tesz ezért a célért, hiszen a lé szinte nem is érintkezik levegővel. De ugyanezért alkalmazunk egy minimális hőkezelést is, éppen csak annyit, amennyi már elegendő. Kifejezetten kerüljük az agyonforralást, hiszen úgy már a vitaminok is távoznának a gyümölcsléből, mi pedig nem kötünk kompromisszumokat.
Hogy pontosan melyik levet hány fokon és meddig kell hőkezelni, milyen arányban egészítik ki egymást legfinomabban a gyümölcsök, milyen fajtákat érdemes préselni, évtizedek alatt tapasztaltuk ki, gyakran a saját bőrünkön. Szeretünk új dolgokat is kipróbálni, figyeljük az irányvonalakat, az innovatív technológiákat, hogy mindig a legmagasabb minőséget tudjuk elétek tenni. Ezért is nyúltunk rokonszakmánk, a borászat felé. A Simon Gyümölcs levek készítése során különféle borászati technológiákat is bevetünk, hol az ízek karakteres lecsengését erősítve, hol a különféle gyümölcslé házasítások harmóniáját támogatva.
Az egyik legfőbb erénye, hogy a frissen, hidegen préselt lében megmarad a vitamin. A nedü ugyanúgy nyomelemekben gazdag és tápláló, mint amikor még a fák ágai közt csöngött a termés. Emellett az ízek se torzulnak, eredeti, természetes formájukban élvezheted úgy a tiszta céklát, mint a Simon gyümölcs alma-homoktövis levet. Amit nálunk találsz nem gyümölcs jellegű, vagy gyümölcs ízesítésű, ez maga a gyümölcs. Semmi mesterségeset nem tartalmaz, nem adtunk hozzá, nem vettünk el belőle. Csupán kipréseltük, és dobozba csomagoltuk, hogy a mi kedvenc ízeink nálad is helyet kaphassanak a vasárnapi asztalon. Váljék egészségetekre!
A Simon Gyümölcs már kezdetektől fogva elkötelezett úttörője az Agrár-környezetgazdálkodási programnak. Ez önmagában keveset mond a szakmán kívülieknek, de szerencsére évről évre jelentősebb szerepet kap a hazai mezőgazdaság mindennapjaiban. A program gyakorlatilag azt a szemléletváltást segíti, amit ti, a vásárlóink és országszerte maguk a fogyasztók is egyre hangosabban fogalmaztak meg az elmúlt évtizedekben: természetesebb előállítással, természetesebb termékeket szeretnének fogyasztani. Az Agrár-környezetgazdálkodási program ehhez segíti megteremteni a technikai körülményeket, formálni átfogóan a szakmai gondolkodást. Ha úgy tetszik, mankót nyújt azoknak, akik elindulnának a felelős termelés útján.
A fenntartható fejlődés, a környezettudatosság, a vegyszermentes termelés, vagy a biodiverzitás olyan szempontok, melyeket követve tehetünk a földünk egészéért, és nektek is minőségibb, egészségesebb termékeket kínálhatunk. Ezek mellett azonban a mezőgazdasági termelésnek sokkal közvetlenebb, lokális hatásai is vannak, amik már túlmutatnak a földművelés klasszikus határain. Ezek pedig nem csak lelkes kijelentések. Visszatekintve az utóbbi fél évszázad mezőgazdasági fejlődésére, az agrár-szakma nagy öregjei ezt részletes statisztikai adatokon keresztül le is tudják vezetni.
A tapasztalat az, hogy mesterséges ráfordításokkal sak ideig óráig lehet felturbózni a termelést. Az ideig, óráig persze évtizedeket jelent termőföldi viszonylatban, de úgy a nyolcvanas-kilencvenes évekre így is elérte Magyarország azt a határt, ameddig a hatékonyság ilyen iparszerű felfogással még fokozható. Onnantól már csak egyre nagyobb ráfordítással, egyre gazdaságtalanabbul, egyre nyilvánvalóbb káros következményekkel növekedhettek a termésátlagok.
Egyfelől pusztul a termőtalaj, másfelől mind a növények, mind az állatok genetikai alapja szűkül, fajtagazdagsága csökken. Ez kihat a biodiverzitásra, de többek között az ellenálló képességre is. És akkor még nem beszéltünk a mezőgazdasági területek szennyezettségéről, alapvető csökkenéséről, és arról a számtalan összetett következményről, amit a szakemberek ehhez a listához hozzá tudnának tenni.
Ha pedig egy kicsit kidugjuk a fejünket a mezőgazdaság berkeiből, azt látjuk, hogy igazából az emberre sem feltétlenül hatnak jótékonyan a következmények. Élővizek, ivóbázisok szennyeződnek el, állat-, és növényfajok, kerülnek veszélybe, az élelmiszerek vonzó külseje gyakran felhígult beltartalmat takar. Utazás közben kinézünk a kocsiból, vagy vonatból, és egy szegényes tájképet látunk, miközben ugyanez az ingerszegény környezet jellemzi a gyárak, üzemek környezetét is.
Még távolabb merészkedve a mezőgazdaság közvetlen problematikájától pedig a vidéki munkanélküliség és elvándorlás kérdésébe botlunk. Vagy abba a gondolatba, hogy érdemes-e egy gazdasági ágnak ennyire függeni az energetikai piactól, ami maga sem kiapadhatatlan? Miért van az, hogy az áruházak polcait ellepik a gyenge minőségű tömegáruk, mégsem feltétlenül tudja mindenki megengedni magának őket? Nem is csoda, ha társadalmi igénnyé vált a változatos táplálkozás, az ellenőrizhető forrás, és a környezet illetve az élővilág óvása.
Nos, volt mit megrágnia a szakmának. Nem csak azon elmélkedhetett, hogy az agrártermelés igencsak messze kalandozott a környezeti szempontból ideálistól. Hogy nagyon leegyszerűsítve a képletet: Magyarország mezőgazdasága drágán vett energiával kínkeservesen állít elő rossz minőségű terméket, de legalább jó sokat, amit aztán nyögve nyelve alig bír kituszkolni az országból, azt is csak állami támogatással. Emellett azon is eltöprenghetett, hogy a vidék bizony nem csak a búzatáblát jelenti. Ez egy élettér, állatnak, embernek, növényeknek egyaránt, amit nem lehet elkülönítve kezelni. Így született meg a többfunkciós mezőgazdaság gondolata, ahol a természetvédelem együttműködik az agráriummal, a mezőgazdaság pedig szintén figyelemmel van a környezetvédelmi és természetvédelmi szempontokra.
Nem meglepő ezek után, hogy az Agrár-, környezetgazdálkodási Program szakít a korábbi stratégiákkal. Olyan módszereket, technikákat terjesztenek, melyeknek hála a környezetet kímélve, kiegyensúlyozott földhasználattal tudunk gazdálkodni, és támogatják a piacképes, minőségi termékek előállítását. Emellett a vidéki foglalkoztatást, életminőség javulását, de a vidék turisztikai értékeit is szem előtt tartják. Ha pedig mindez illeszkedik más vidékfejlesztési intézkedésekbe és elhoz egy általános szemléletváltást, annál jobb!
A gyakorlatban ez a támogatás például őshonos állatok tartásáért, növényfajok termesztéséért jár, de számtalan tájékoztatáson, képzésen is részt vehetünk. A program miden mezőgazdasági tevékenységre kitér, és megfelelő irányelveket szab. Korlátozza az erdősítéseket, lecsapolásokat, esetenként a műtrágyázást, előírja hova, mikor létesítsünk vegyszermentes szegélyeket vagy füves mezsgyéket.
Amint a példákból is kitűnik, nem lehetetlen elvárásokról van szó, ráadásul ez egy kötelezettségvállalás, nem kényszer. Mi éltünk vele. Kezdetektől fogva hiszünk a tradíció és az innováció ötvözésében, abban, hogy felelősséggel termesztett gyümölcseinket, zöldségeinket fogyasztani is élvezetesebb. Méhlegelőnk folytonos virágzását az Agrár-környezetgazdálkodás program magkeverékének köszönhetjük, de a madárodú programunkat is az ő útmutatójuk alapján valósítottuk meg.
Az eredmény az a számos rovar-, és méhfaj, akik a virágok beporzásával segítik a munkánkat, az a fajtagazdagság, amely gazdagítja a gyümölcsösünket, vagy, hogy ritka madárfajok is megfordulnak a Simon Gyümölcs telkén. Számunkra is kellemesebb ebben a környezetben dolgozni, és büszkék vagyunk rá, hogy jó példával járhatunk elöl. Jutalmunk egy felől a családias légkör, és minden olyan alkalom, mikor elégedetten kortyolsz a gyümölcslevünkbe.
Haraptál már jóízűt egy frissen szedett almába? Ha van gyümölcsfád, vagy valaha szüreteltél, biztosan nem bírtad megállni, hogy az illatozó, harsogó szemekből egyet meg ne kóstolj. Egészen más egy helyben szüretelt gyümölcsbe belevájni a fogunkat, de a konyhakertből szedett zöldségek is sokkal zsengébbek. Az ízek karakteresebbek, a termés szaftos, a fáról vett almáról nem véletlenül mondjuk, hogy „ropogtatjuk”.
Ha a lepréseljük otthon, vagy turmixot készítünk, akkor is kiérezni az érett gyümölcsök élettel teli zamatát, ráadásul azt is tudjuk, hogy biztos forrásból származik. A Simon Gyümölcs farm to desk programmal azokra gondoltunk, akik az év minden szakában élvezni szeretnék az érett, friss gyümölcsök üdítő ízeit. Családi gazdaságunkban kezdettől fontos volt, hogy csak olyan terméseket válogassunk, olyan gyümölcsleveket állítsunk elő, amit mi is szívesen tennénk az asztalra. Ugyanezt osztjuk meg veletek is.
A farm to desk, avagy farm to table kifejezés itthon is leginkább az angol formában terjedt el, de átültethetjük magyarra úgy is, hogy „gazdától az asztalra”. A frappáns megnevezés a tengeren túlról származik, ahol nagyjából a kétezres években kezdett megfogalmazódni a farm to desk iránti társadalmi igény. Az elv lényege, hogy közvetlenül a termelőtől származzon az alapanyag vagy termék, amit fogyasztunk.
Ebből az egyszerű kikötésből számos előny származik. Egyfelől támogatod vele a kistermelőt, valóban azt, aki a zöldséget, gyümölcsöt termeszti, avagy az állatokat tenyészti. Másfelől pontosan tudhatod, honnan származik, amit aztán a reggeli mellé fogyasztasz. A termék nem fut végig a nagybani piacok, kereskedők, feldolgozók és hipermarketek többszörös láncán, nincs bizonytalan eredetű és minőségű alapanyag benne, nemes egyszerűséggel közvetlenül a termelőtől érkezik hozzád. Ebből következik az is, hogy könnyebben le tudod ellenőrizni, milyen forrásból és mit eszel. Hiszen elég, ha csak megkérdezed azt a termelőt, akitől közvetlenül vásárolsz.
Ilyen formában a farm to desk gondolkodás kéz a kézben jár az egészségtudatos táplálkozással, illetve a helyi kistermelők támogatásával. Nem utolsó sorban pedig az arctalan vásárlást is egy közvetlenebb, személyesebb kapcsolat váltja fel. Ha valaha is szeretnél ellátogatni hozzánk Sastelekre, várunk szeretettel!
Családi vállalkozás vagyunk, és szeretjük a gyümölcsösünket. Számunkra érdekes és lényeges, hogy milyen egy-egy gyümölcslevünk ízvilága; almalevünk titkos receptjén például hosszú éveket dolgoztunk. Számít, hogyan tudjuk a feldolgozás során a lehető leginkább megőrizni az alapanyagok vitamin és ásványi anyag tartalmát. Fontos, hogy a környezetre tekintettel legyünk és fenntarthatóan gazdálkodjunk. És az sem mindegy, mi mindent tartalmaz a végeredmény.
A farm to desk felfogása tökéletesen egybevág a Simon Gyümölcs hitvallásával, azzal kínálunk téged, amit mi magunk is szívesen fogyasztunk otthon:
Minden termékünk és a webshop maga is a farm to desk jegyében működik, így ehhez tényleg semmi különöset nem kell tenned. Csak nézz szét a Simon Gyümölcs termékek közt és válassz! Találsz nálunk a szezonnak megfelelő friss gyümölcsöket, ám nem mindet értékesítjük nyersen. Ugyanezekből az érett, zamatos termésekből készülnek natúr, préselt gyümölcsleveink is, melyeket vákuum csomagolásban, karton borításban kínálunk. Ha leadtad a rendelésed, hamarosan kapsz egy visszaigazoló e-mailt, és futárunk felveszi veled a kapcsolatot. Pár napon belül már meg is kóstolhatod a Simon Gyümölcs hol fűszeres, hol édes-fanyar, de minden ízében zamatos, illatos gyümölcsleveit!
Kicsi, szorgos és mézet csinál. Mára azért köztudott, hogy a méhek ennél jóval többet tudnak, és milyen jelentős hatásuk van a mindennapjainkra. Mert miközben dolgosan szállnak virágról virágra, számtalan termőnövényt, gyümölcsöst és vadvirágot poroznak be, aminek közvetetten aztán élelmiszereink 80%-át köszönhetjük. Hősi erőfeszítéseikkel a mi gyümölcsleveink zamatos ízeihez és jótékony hatásaihoz is hozzájárulnak, éppen ezért a Simon Gyümölcs telkét igyekszünk a méhek számára otthonosabbá varázsolni.
Méhnek lenni a 21 században nem sétagalopp. Munkájuk sem minden veszély nélküli, és sajnos a méhpopulációban igen sokszor pont az ember okozza a legnagyobb kárt. Számos vegyszer pusztítja a rovarokat, de otthonra vagy táplálékra lelniük sem könnyű. A virágba borult termőföldek ugyan csodás látványt nyújtanak és első pillantásra úgy is tűnhet, mintha ez volna a méh-kánaán. Ám amint vége a virágzásnak, szegény méhek hoppon maradnak. Az egynövényes gazdálkodásokban – ahogy azt a név is sugallja – nem nagy a fajtagazdagság, a biodiverzitás hiánya pedig a méhek számára igen nagy érvágás.
Szerencsére ezen a Simon Gyümölcs gazdaságában módunkban áll segíteni. 2011-ben, Magyarországon elsőként indítottuk el a Syngenta Beporzó Programot, melynek hála sastelki gyümölcsösünk virágban gazdag méhlegelővel, igazi kis terülj-terülj asztalkával várja az év minden szakában a méheket. A vetett virágokat eredendően úgy válogatták, hogy eltérő időben virágozzanak, így nálunk a méhek akkor is találnak táplálékot, ha gyümölcsfáink épp nem bontogatják szirmaikat. Cél volt egy felől a biológiai sokszínűség növelése, illetve a gazdaságunkban természetesen megtalálható, számunkra kiváltképp hasznos vad beporzó rovarfajoknak kedvezni. De szerettünk volna ezzel a pofonegyszerű gyakorlattal példát is mutatni abban, hogy az intenzív növénytermesztés és a biológiai sokféleség korántsem két egymást kizáró dolog.
A gyümölcsösünkben így speciális, több hektárnyi méhlegelőt alakítottunk ki, ahol rendszeresen végzünk felméréseket. Az elmúlt évek rovarfelvételezései szerint nem csak, hogy több poszméh él nálunk, de évről-évre több fajtájuk is, mint természetes társulások esetén. Látogatnak hozzánk posz-, bányász- és szabóméhek, gyűjtöget erre megszámlálhatatlan házi méh, de legnagyobb örömünkre ritkább, védett fajok is előfordulnak. Összességében a méhlegelőinket 4-13-szor annyi rovar látogatja, mint az ültetvényünk körüli természetes társulásokat.
Méh szemmel nézve az álom-fészek egy változatos virágokkal tarkított területen vár, ahol nem kell tartsanak semmilyen mérgező anyagtól és mindig akad vízforrás. Nem könnyű ilyen otthonra lelni. Családi vállalkozásunk azonban szánt szándékkal olyan technológiák mellett teszi le a voksot, amely a méhek egészségének megőrzésére törekszik, és az említett pollinátor programunknak hála egész évben több hektárnyi méhlegelő várja a döngicsélő dolgozókat.
Igen ám, de nem él minden méh szelíd egyetértésben méhészetek kaptárjaiban. Sok elhanyagolt társuk vadbeporzóként maga keres megfelelő fészkelési lehetőséget. Már ha talál. A Simon Gyümölcsnél szívesen látott vendégek a méhek, éppen ezért 2017-ben néhány egyszerű kis építményt állítottunk fel, amik biztonságos lakhelyként szolgálhatnak.
Különféle fa, illetve nád rudakat képzelj el, mindegyik más más átmérőjű. Ezekbe lyukakat fúrtunk, kicsiket, nagyokat egyaránt, aztán hálóval vontuk be a bejáratot, hogy távol tartsuk a madarakat és kész is a méh hotel. Ugye, hogy nem bonyolult? Ez a méh hotel vagy darázs-garázs szintén egy olyan könnyen megvalósítható és egyszerű praktika, amivel szívesen mutatunk jó példát a fenntartható gazdálkodás kapcsán.
Családi vállalkozásunkat már eredendően olyan szellemben alapítottuk, ahol az innováció és a tradíció kéz a kézben járt, hogy jó eredménnyel tudjunk gazdálkodni, miközben tekintettel vagyunk a környezetünkre. A méhvédelem mellett is szívesen állunk ki, hiszen ez a két példa sem kíván meg bonyolult, ismeretlen vagy új eszközöket, csak egy kis odafigyelést. Ráadásul a programok sikere őszinte örömforrás. Jó látni, ahogy a méhek birtokba veszik a méh hoteleket, és döngicsélésük most már szinte folyamatos aláfestése a mi éves munkánknak is. És persze köszönjük, hogy a finom gyümölcslevek elkészítésébe ők is besegítenek!
