Az emberi ízlelés számára rendkívül fontos az édes íz. Az evolúció során a szervezet jutalmazó-mechanizmust fejlesztett ki az emberben, aminek hatására az édes ételek fogyasztása kellemes érzést vált ki.
Az élelmiszeripari és a különböző vegyi eljárásoknak köszönhetően képessé váltunk arra, hogy az élelmet alkotóelemeire bontsuk: fehérjére, zsírra vagy szénhidrátra, például cukorra. Ezzel lényegében elértük, hogy végtelen mennyiségű édes étel – például cukor – álljon a rendelkezésünkre, ami számos probléma gyökérhez vezethető vissza.
Mivel a cukor korábban, természetes formájában igen korlátozottan volt csak elérhető, ezért a túlfogyasztása cukorbetegséget idéz elő, ami korunk egyik vezető halálokává vált.
Majd az emberiség feltalálta az édesítőszert.
A természetes és mesterséges édesítőszereknek hála ma már úgy is érezhetjük az édes ízt, hogy közben nem kell cukrot, de még csak felesleges kalóriát sem fogyasztanunk. Az édesítőszerek tehát elsősorban a cukorbetegek igényei miatt jöttek létre, ám a súlycsökkentéshez, a fogyáshoz is rengetegen használják.
Ám az édesítőszer a legtöbb esetben nem egészségesebb, mint a cukor, sőt! Egyes esetekben jóval nagyobb kárt tehetünk a szervezetünkben, ha a természetes eredetű cukrokat mesterségesen létrehozott édesítőszerekre cseréljük.
A kérdés az, hogy milyen természetes és mesterséges édesítőszerek léteznek, milyen előnyökkel és hátrányokkal jár a fogyasztásuk – és mit érdemes fogyasztani, ha szeretjük az édes ízt, de az egészségünket is legalább olyan fontosnak tartjuk?
A mesterséges édesítőszereket szintetikusan állítják elő, azaz a természetben, natúr formában nem találhatóak meg.
Emiatt a mesterségesen létrehozott édesítők íze jóval kevésbé korlátozott, mint a természetben megtalálható társaiké, akár többszázszor édesebbek lehetnek, mint a cukor. Ám ez jelentős mértékben kihat az emberi szervezetre gyakorolt hatásaikra is, hiszen általánosságban elmondható, hogy a mesterséges édesítőszerek jóval kevésbé egészségesek, mint a természetes ízfokozók.
Az emberi szervezet ugyanis csak nagyon lassan képes alkalmazkodni, és a mesterségesen kreált édesítőszerek csupán néhány évtizedes múltra tekinthetnek vissza. Ez egyszerűen túl kevés idő ahhoz, hogy az emberi szervezet alkalmazkodni tudjon.
Ráadásul gyártásuk kemikáliák felhasználásával történik, amely során több mesterséges anyagot öntenek össze, hogy végül megkapják a kívánt végeredményt.
A legtöbb mesterséges édesítőszert ráadásul teljesen véletlenül fedezték fel, más jellegű kutatások melléktermékeként.
A mesterséges édesítőszerek fogyasztása tehát nem egészséges — célszerű minimálisra csökkenteni a bevitelüket!
Következzen a mesterséges édesítőszerek listája.
E951 néven találhatjuk meg az élelmiszerek leírásában.
Grammonként 3 kalóriát tartalmaz, nincs mellékíze és körülbelül 200-szor édesebb, mint a cukor.
Manapság rengeteg kritika éri feltételezett rákkeltő hatása matt, ez pedig hozzájárult ahhoz, hogy a legtöbbet kutatott mesterséges édesítőszerré váljon.
E950 néven ismerhetjük még.
Kétszázszor édesebb, mint a cukor, miközben teljes egészében változatlanul, felszívódás nélkül ürül ki a szervezetből.
Hatalmas előnye, hogy főzéskor és sütéskor is változatlanul tartja meg ízét.
E952 néven ismerhetjük.
35-50-szer édesebb, mint a cukor, valamint nagy mennyiségben fogyasztva sós utóízzel rendelkezik, ezért igen közkedvelt azok körében, akik a mérsékelten édes ízt részesítik előnyben.
Az Egyesült Államokban tiltólistára került feltételezett negatív egészségügyi hatásai miatt, és jelenleg is tiltott alapanyag.
E954 néven találhatjuk meg.
Zéró kalóriát tartalmaz, ám több százszor (300-600x) édesebb, mint a cukor.
Jelenleg az egyik legbiztonságosabb mesterséges édesítőszerként tartják számon.
E955 néven ismerhető.
400-800-szor édesebb, mint a cukor, magából a cukorból állítják elő. Ám szervezetünk nem cukorként ismeri fel, ezért nagyrészt ugyanolyan formában, változatlanul ürül ki a szervezetből.
Az édesítőszerek között a leghosszabb élettartammal rendelkezik.
A méz nem egyetlen növény, hanem a méhek által összegyűjtött növényi részek és nedvek összessége.
Az egyik legősibb természetes élelmiszerünk. Természetes formájában valóban a méhek állítják elő, ám az áruházak polcain ma már megtalálhatóak az ipari tevékenységgel előállított mézek is. Vásárláskor inkább a termelői mézet részesítsük előnyben.
Alapvetően szőlőcukrot, gyümölcscukrot és szacharózt tartalmaz, melyek mindegyike könnyen emészthető az ember számára.
Az egyik legnépszerűbb édesítő a listában.
Természetes édesítőszerhez képest igen erős hatású, akár 300-szor is édesebb, mint a cukor. Nem tartalmaz kalóriát, glikémiás indexe zéró.
A növények, amelyekből a feldolgozott cukrok származnak.
Édes ízükért már az ókorban is termesztették őket, ezért gazdaságilag igen jelentős szereppel bírnak – ámbár a mezőgazdasági forradalommal terjedtek el igazán.
A szacharóz összes fajtája (pl.: kristálycukor, porcukor, barna cukor, stb.) ezekből a növényekből kerül előállításra.
A cukoralkoholok – nevük ellenére – mind a hagyományos értelemben vett cukortól, mind pedig az alkoholtól eltérnek.
Alapvetően természetesek, tehát a természetben is megtalálhatóak – de akár mesterségesen is előállíthatóak.
Fele annyi energiát tartalmaznak, mint a szacharóz, illetve a szájban megtalálható baktériumoknak sem nyújtanak tápanyagot, vagyis nem roncsolják a fogakat.
Ugyanakkor előállításuk (és ezért megvásárlásuk is) igen drága, nagyobb mennyiségben pedig puffadást és hasmenést okozhatnak. Emellett pedig egyéb egészségügyi problémák forrásaivá is válhatnak.
Legismertebb fajtái az eritrit/eritritol és a xilit.
Származási helye Kína és India. Nagyon hasonló a cukorhoz, ám fontos különbség, hogy zéró kalóriát tartalmaz, de csupán a cukor édesítő hatásának 70-80%-ával rendelkezik.
Előnyei közé sorolható, hogy egyáltalán nincs mellékíze — a vékonybélben pedig teljes egészében felszívódik, majd változatlanul ürül ki a szervezetből, ezért — sok más édesítőszerrel ellentétben. Túlzott fogyasztása nem okoz hasmenést.
Fontos azonban kiemelni, hogy bár természetes édesítőszerként tartják számon, hiszen kukoricából származik, de az eritritolt tartalmazó kukorica génmódosított, tehát GMO.
“Természetes”, de természetes módon nem előállítható.
A cukornál 40%-kal kevesebb kalóriát tartalmaz, viszonylag lassú felszívódással rendelkezik.
A fogak szempontjából az egyik legjobb édesítőszernek számít. Ám érdemes mértékkel fogyasztani, nagyobb mennyiségben ugyanis hashajtó hatású lehet.
Ahogy az élelmiszeripar fejlődik, egyre újabb és újabb anyagokat, kemikáliákat és édesítőszereket fedeznek fel.
Érdemes megemlíteni például a brezint vagy a tagatint, amelyek már abszolút ezeket az új generációs édesítőszereket képviselik.
Bár a brezin és a tagatin természetes édesítőszernek számít, sajnos az újításokban mindig benne van az egészségügyi kockázat, hiszen az élelmiszerek hatásait nagyon nehéz kutatni, mert rengeteg faktor játszhat szerepet egy-egy ember egészségügyi állapotának változásában.
Emellett azt is érdemes tudni róluk, hogy tiszta formájukban rendkívül instabilak, illetve csak kis mennyiségben érhetőek el jelenleg a piacon.
Főleg ezen tulajdonságoknak köszönhető, hogy áruk igen magas.
A glükózt a köznyelvben szőlőcukornak nevezzük. Testünk egyik legfőbb energiaszállítója — a vörösvérsejtek és az agy működéséhez is elengedhetetlen.
Ám sokan nem tudják, de testünk képes előállítani más anyagokból, ezért nem esszenciális, azaz nem szükséges külső forrásból pótolnunk.
A glükózt alapvetően két további csoportra bonthatjuk:
Bár természetes édesítőszer, de egyáltalán nem egészséges. Egyre több kutatás bizonyítja, hogy minimalizálni kell a fogyasztását, mert nagyban hozzájárul a máj elzsírosodásához, megbetegedéséhez és a cukorbetegség kialakulásához.
A kukoricaszirup sajnos egy igen népszerű édesítőszer, megtalálható többek között a cukros üdítőkben, a nem 100%-os gyümölcslevekben, a joghurtban, a különböző szószokban, az instant levesekben, a kávéízesítőkben és a cukrozott reggeli gabonapelyhekben.
A szacharóz nem más, mint a mindannyiunk által ismert asztali cukor, vagyis kristálycukor — de a szacharózok közé tartozik a porcukor, a barna cukor, a nádcukor és a kandiscukor is.
A különbség leginkább szerkezetükben keresendő (pl.: kristályos, porosított, stb.)
Részben szőlőcukorból, részben pedig gyümölcscukorból áll, amelyet cukornádból vagy cukorrépából állítanak elő.
Túlzott fogyasztása korunk egyik leghalálosabb krónikus betegségének, a 2-es típusú diabétesznek az egyik legfőbb kiváltó oka.
A viszonylag ritka, idehaza kevésbé elterjedt cukrokat is érdemes górcső alá venni, hiszen néha bizony találkozhatunk velük a különböző feldolgozott élelmiszerekben, vagy az édesített üdítőitalokban.
Ezek közé tartozik például a természetben csak igen kis mennyiségben fellelhető szorbóz, a tejcukorból kivont és a cukorral megegyező édességű tagatóz, illetve az aszúban található cukorfajta, az allulóz.
Alapvetően természetes édesítőszerek, ritkaságuknak köszönhetően pedig kevésbé felelősek a Magyarországon előforduló krónikus betegségek kialakulásáért — ám túlfogyasztásuk éppolyan káros, mint a többi cukorfajtáé.
A fruktóz az egyik legfontosabb természetes édesítőszer. Szervezetünk elsődleges édes íz forrása ugyanis nem más, mint a gyümölcs — a fruktózt pedig más néven gyümölcscukornak nevezzük.
Ahhoz tehát, hogy nagyszámú fruktózt fogyasszunk, nem kell mást tennünk, mint ami az egészségünk szempontjából is a legjobb döntés: fogyasszunk sok gyümölcsöt!
Az édes ízük mellett ugyanis számtalan más pozitív élettani hatással rendelkeznek:
A gyümölcscukor rengeteg formában vihető be a szervezetbe:
Összegezve a legfontosabb az, hogy a természetes édesítőszereket egészséges, minőségi forrásból szerezzük be.
A zöldségek, gyümölcsök rendkívül fontos szerepet játszanak a változatos, kiegyensúlyozott táplálkozásban, nem hiába az egészséges életmód alapkövei.
A táplálkozás óriási szerepet játszik az egészségben. Manapság sajnos egyre gyakoribbá válnak a különböző krónikus betegségek, pedig az állatvilágban egyáltalán nem számítanak általánosnak.
Miért más az ember, mint a többi élőlény?
A válasz természetesen nem egyértelmű, ám az nagy bizonyossággal kijelenthető, hogy nagy szerepet játszik az a tény, hogy az állatok nem képesek előállítani a saját táplálékukat, az emberek azonban igen.
A betegségek egyik legfőbb forrása tehát a feldolgozott élelmiszer!
Az ember nagyon sokáig – évmilliókig – élt ősközösségekben, ahol a vadászó-gyűjtögető életforma volt az általános. Az evolúció ezáltal a természetes ételekhez (állatok és növények) alakította az emésztőrendszerünket, hiszen a vadonban ezek az ételek voltak nagy számban elérhetőek.
Bogyók, bogarak, kisebb növényevő állatok, húsevő ragadozók, levelek, virágok és víz. Ezek alkották a természetes környezetünket. Az életünk azonban teljesen megváltozott. Először a mezőgazdasági forradalom, majd az ipari forradalom idején.
Amikor az ember letelepedett, rátalált a különböző gabonákra. Ez tette lehetővé tízezer évvel később az ipari forradalmat, amely során a különböző kémiai-, biológiai- és vegyi módszereknek köszönhetően elértük, hogy a tápanyagokat összetevőikre bontsuk, majd újra összerakhassuk őket, de már más összetételben.
Így alakították ki a feldolgozott élelmiszereket.
A cukor, a fehérliszt, a só és a többi alapnak számító élelmiszer szinte korlátlan mennyiségben vált elérhetővé, ami a túlfogyasztásukhoz vezetett. A túlzott mennyiségben történő fogyasztásuk pedig a szabad gyökök túlburjánzását eredményezhetik, amelyek gyulladásokat okoznak a szervezetben.
Itt jönnek a képbe a zöldségek és a gyümölcsök. A szabad gyökök megkötését az antioxidánsok végzik, amelyek legnagyobb számban a zöldségekben és gyümölcsökben találhatóak meg.
Ám a mai magyar étrend igen kevés gyümölcsöt, és sajnos még kevesebb zöldséget tartalmaz.
Sajnos részben ennek köszönhető, hogy ennyire gyakorivá váltak a szív- és érrendszeri, rákos és egyéb krónikus megbetegedések. Természetesen sok tényező játszik szerepet az egészségben, de a kutatások alapján kétségtelenül a táplálkozás az egyik legfontosabb közülük.
Az egészséges táplálkozás főszereplői pedig kétségtelenül a növényi eredetű élelmiszerek, a zöldségek és gyümölcsök.
A zöldségek és gyümölcsök rendkívül fontos vitamin- és ásványianyag források, amelyek mind-mind szerepet játszanak a szabadgyökök megkötésében, a szervek egészségének megóvásában és az immunrendszer megfelelő működésében.
Emellett rengeteg rostot tartalmaznak, amelyek elengedhetetlenek az emésztőrendszer zavartalan működéséhez.
A sav-bázis egyensúly kialakításában és fenntartásában is jelentős szerepet játszanak, ezért minden étkezéshez érdemes lenne zöldségeket fogyasztani – sőt, az étkezések nagy részének zöldségekből kellene állnia.
További előnyük, hogy teltségérzetet okoznak, ám viszonylag alacsony az energiatartalmuk, hiszen nem nagyon tartalmaznak zsírokat vagy szénhidrátot. Ez főleg a zöldségekre értendő, a gyümölcsök ugyanis igen sok fruktózt (gyümölcscukrot) tartalmaznak, ám ennek ellenére is rendkívül fontosak az egészséges életmódban.
A zöldségek és gyümölcsök emellett igen gazdag íz- és illatvilággal rendelkeznek, ezért hamar beindítják az emésztőnedvek termelését, amellyel – a magas rosttartalmuk mellett – hozzájárulnak az emberi emésztőrendszer normál működéséhez.
Végül, de nem utolsó sorban víztartalmuk is igen magas, amivel elősegítik a szervezet folyamatos hidratáltságát.
A zöldségek és gyümölcsök tehát elengedhetetlenek az emberi test egészséges működéséhez!
De vajon mit és mikor érdemes fogyasztanunk?
Az első és legfontosabb szempont a szezonalitás.
Sokszor halljuk a “változatos, kiegyensúlyozott” jelzőket, amikor a táplálkozásunkról van szó. Mivel a legtöbb gyümölcs és zöldség szezonálisan terem, ezért célszerű mindig azt fogyasztani, amelyik éppen elérhető és frissen terem:
Említettük korábban, hogy a gyümölcsök igen magas cukortartalommal rendelkeznek.
Ám ez nem mindegyikükre igaz: a bogyós gyümölcsök (tehát a málna, szeder, eper, áfonya, feketeribizli vagy a homoktövis) cukortartalma például igen alacsony, ezáltal rendkívül jó antioxidáns forrásnak számítanak.
Ám azokról a gyümölcsökről sem kell lemondanunk, amelyek nagyobb cukortartalommal rendelkeznek, ugyanis egyetlen olyan étel sincs, amely minden fontos tápanyagot tartalmazna.
Az alma, a narancs vagy a körte bár jóval több cukrot tartalmaz, mint az előbb felsorolt gyümölcsök, ám teljesen más vitaminokat és ásványi anyagok vannak bennük, ezért fogyasztásuk igencsak javasolt.
A kulcs a mértékletesség.
A zöldségek esetében csak akkor van szükségünk a konkrét zöldségek listájára, ha vannak olyanok, amelyek számunkra hátrányos vagy veszélyes anyagokat tartalmaznak.
Előfordulhat például, hogy egyes vitaminokból túl sokat viszünk be, ezáltal néhány zöldség fogyasztását mellőznünk kell egy bizonyos ideig. Ebben az esetben jön kapóra a zöldségek listája a bennük található tápanyagokkal, vitaminokkal, ásványi anyagokkal és nyomelemekkel.
Sokkal inkább arra érdemes figyelni, hogy miként fogyasztjuk őket!
Alapvetően kijelenthető, hogy az emberi emésztőrendszer a szilárd táplálékot részesíti előnyben, ezért ügyeljünk arra, hogy főként ilyen formában vigyük be őket a szervezetünkbe.
A Simon Gyümölcsnél sokféle friss gyümölcs kapható. Célszerű ezeket egy megbízható, nagy szakértelemmel rendelkező gazdaságból beszerezni.
Előfordulhat azonban, hogy könnyebb feldolgozott állapotban elfogyasztani a gyümölcsöket és zöldségeket.
Ebben az esetben jól jöhetnek a különböző aszalt gyümölcsök vagy gyümölcslevek, amelyeknél az eljárási mód fogja meghatározni, hogy rendelkeznek-e a szükséges tápanyagokkal, vagy sem.
A Simon Gyümölcsnél erre igen nagy figyelmet fordítunk, ezért ha vitaminokban, ásványi anyagokban és rostban gazdag ételeket szeretnél a családod asztalára tenni, nézz körül kínálatunkban!
A méregtelenítés napjaink egyik legismertebb diétás kifejezése — de vajon tényleg működik? Íme minden, amit a méregtelenítő kúráról tudni érdemes!
A mai egészségtudatos, modern táplálkozásban egyre nagyobb figyelmet kapnak a különböző diéták. Ezeknek a célja sok minden lehet, például:
Az egyik legnépszerűbb diéta a méregtelenítés.
A méregtelenítő kúra egy rövid ideig tartó, intenzív és gyakran radikális diétát jelent, amely során egyetlen dolgot fogyasztunk — ám abból igen sokat. Legnépszerűbb fajtái a léböjtkúra, a zöld tea diéta, illetve a béltisztító diéta.
Vajon mit jelentenek ezek a kifejezések, mit kell tudni róluk — és a legfontosabb kérdés: vajon tényleg működnek?
Bár több különböző diéta is létezik, amely méregtelenítőnek számít a köztudatban, a legtöbbször azt értjük alatta, amikor a szervezetünket megszabadítjuk az olyan káros anyagoktól, amelyek a mindennapos táplálkozásunk részei — tehát néhány napig csak és kizárólag folyadékot, zöld teát vagy különböző diétás termékeket fogyasztunk.
Ennek hatására a szervezet elméletileg megtisztul, kiadja magából a felesleges méreg- és salakanyagokat, ezáltal lényegében újraindítja magát.
Ezt hívja a diétás iparág úgy, hogy méregtelenítés.
Azért hangsúlyozzuk ki a diétás iparágat, mert bár sokan nem tudják, de a méregtelenítés valójában — jobban mondva orvosi berkekben — az olyan mérgek eltávolítását jelenti a szervezetből, mint az alkohol, a drogok, a gyógyszerek, a vegyi anyagok és a háztartási tisztítószerek.
Ezeknek a toxinoknak az eltávolítását természetesen nem méregtelenítő kúrával végzik, hanem gyomormosással és ehhez hasonló komoly beavatkozásokkal. A köznyelv azonban átvette ezt a kifejezést, így a néhány napig tartó kúrát méregtelenítésnek nevezzük.
A népszerűsége töretlen — de vajon tényleg működik?
A méregtelenítő tea, a méregtelenítés házilag történő kivitelezése, és úgy általában a szervezet méregtelenítése egyáltalán nem rossz elképzelés, hiszen egy tudatosabb, egészségesebb életmód előfutára lehet.
Ám az, hogy egy néhány napos léböjtkúrával megszabadíthatjuk a szervezetünket a felesleges salakanyagoktól és toxinoktól, túl szépen hangzik, hogy igaz legyen.
A valóság azonban sajnos ennél sokkal árnyaltabb.
Gondoljunk csak bele: ha évekig egészségtelenül táplálkozunk, nem mozgunk, stresszesek vagyunk és nem regenerálódunk eleget, vajon egy néhány napos méregtelenítő kúra képes rendberakni mindezt?
A válasz természetesen az, hogy nem.
Legalábbis orvosilag, hiszen a kutatások alapján nincs bizonyított hatása a méregtelenítésnek.
Az emberi szervezet egy végtelenül bonyolult, nagyon fejlett rendszer, amelyet nem lehet teljesen újraindítani és megújítani néhány nap alatt.
A méregtelenítő diéták ráadásul akár még veszélyesek is lehetnek, hiszen a hirtelen bekövetkezett radikális változás megterhelheti a szervezetünket, amely így extra stresszt szenved el.
A tápanyaghiánynak ráadásul már napok alatt is megmutatkozhatnak a hatásai. A zsír és a szénhidrát például a test elsődleges energiaforrásainak számítanak. Amennyiben megvonjuk őket a szervezetünktől, a méregtelenítés tünetei egyből felüthetik a fejüket: szédülni kezdünk, megfájdul a fejünk vagy hányingerünk lesz — extrém esetekben pedig akár el is ájulhatunk.
A méregtelenítés tehát jól hangzik, de sajnos nem csodafegyver. Mellékhatásai pedig akár kifejezetten károsak is lehetnek.
De akkor mi a megoldás?
Ahhoz, hogy testünk és lelkünk is egészséges legyen, nem lesz elég egy kúra — életmódot kell váltanunk. Ehhez megfelelő mennyiségű mozgásra, pihenésre, stresszmentes életre és egészséges táplálkozásra van szükségünk.
A táplálkozás fontosságáról már több blogbejegyzésünk is született.
Ám sokan nem tudják, hogy az étkezés mellett az italfogyasztás is rendkívül fontos.
Egyrészről mennyiségileg, hiszen két olyan szervünk is van, amelyeknek rendkívül fontos az elfogyasztott ital mennyisége, és amelyek segítenek valóban eltávolítani a testünkből a felesleges salakanyagokat és mérgeket – a máj és a vese.
Amikor ezek a szervek egészségesen működnek, a méregtelenítés automatikusan történik. Ahhoz, hogy ez így is maradjon, arra van szükség, hogy a májunkat ne terheljük túl alkohollal, telített zsírokkal, vegyi anyagokkal.
A másik szerv a vese, amely az ital “szűréséért” felel. Ahhoz, hogy a vesék jól működjenek, elegendő mennyiségű és minőségű italra van szükségünk.
A mennyiségre visszatérve: egy felnőtt embernek legalább 3 liter vizet kellene meginnia naponta – ám még személyreszabottabb az ajánlás, ha inkább 20 kilogrammonként 1 literrel számolunk. Ebben az esetben egy 100 kilós embernek csaknem 5 liter folyadékra van szüksége naponta.
A másik fontos faktor az ital minősége, hiszen ahogy írtuk, ennek leginkább víznek kell lennie. Ám megeshet, hogy nem kívánjuk a vizet, mert nem szeretjük az ízét (vagy íztelenségét vagy épp valami édesebbre vágyunk. Szerencsére ma már nem kell cukros üdítők után nyúlni ahhoz, hogy valami igazán finomat, de mindeközben egészségeset fogyasszunk.
A Simon Gyümölcs kínálatában többféle természetes üdítőital is kapható, amelyek hozzáadott cukor vagy édesítőszer nélkül frissítenek fel.
Ám ha még édesebb italt fogyasztanánk, érdemes lehet a gyümölcslevek között körülnézni, ezek ugyanis jóval édesebb ízzel, és jóval több vitaminnal rendelkeznek — mindezt természetesen, 100%-os gyümölcstartalommal!
A méregtelenítés tehát nem csak egy egyszeri, pár napos kúra. Sokkal inkább egy fenntartható, hosszú távú elköteleződés, amely során nem kell lemondanunk a finomságokról, csupán egészséges alapanyagokból kell elfogyasztanunk azokat.
Amikor az egészségünkről van szó, először mindig a mozgás és az étkezés jut az eszünkbe. Ám sokan elfelejtik, hogy az étrendbe a különböző italok is beletartoznak. Sosem volt még olyan könnyű, és egyben olyan nehéz egészséges italokat fogyasztani, mint manapság. Eláruljuk miért!
Nehéz, ugyanis soha nem látott mennyiségben és választékban érhetőek el az üres kalóriákat tartalmazó, cukros, édesítőszeres üdítőitalok. De könnyű is, hiszen rendkívül könnyen hozzáférhetünk a finom gyümölcsök rostjaihoz, a gyógynövények leveleihez — vagy éppen a tiszta vízhez.
Ám emellett az is fontos, hogy ne csak minőségileg, hanem mennyiségileg is eleget fogyasszunk az egészséges italokból. Az átlag ember a hétköznapokban ugyanis rendkívül keveset iszik ahhoz képest, amennyire a testének szüksége lenne.
A szervezetünk legnagyobb részét (több, mint 70%-át) ugyanis víz alkotja, amit folyamatosan pótolnunk kell. Alapszabály, hogy amikor már szomjasak vagyunk, akkor már késő — víztartalékaink ekkor már túlságosan leapadtak, ezért testünk jelezni kényszerül.
Ahhoz, hogy a folyadék fogyasztásunk is egészséges szinten legyen, ne várjuk meg a szomjúságot, igyunk rendszeres időközönként még akkor is, ha nem feltétlen érezzük magunkat szomjasnak.
Már csak az a kérdés, hogy pontosan mit? Az alábbiakban 3 remek egészséges italt mutatunk be, amelyek:
Íme, a legjobb egészséges italok listája!
Természetesen a listát nem kezdhetjük mással, mint az élet alapjával, a vízzel. Ám a mai ingergazdag környezetben sajnos sokan úgy érzik, hogy a víz már nem elég nagy élvezeti forrás ahhoz, hogy tudatosan rendszeresen fogyasszák, mert nem elég ízgazdag.
Ebben az esetben érdemes a vizet kiegészíteni más ízforrásokkal (pl.: citrommal) is, de ez plusz munkát fog jelenteni, ami sokszor megnehezítheti azt, hogy eleget fogyasszunk belőle a nap során.
Ezt elkerülendő, ajánljuk a különböző Simon Fresh ízesített vizeket, amelyek 100%-ig természetes alapanyagokból készülnek és nem tartalmaznak üres kalóriákat.
Kínálatunkban elérhető az alma és szőlőfröccs vagy a citromos, feketeribizlis, grapefruitos és a meggyes szénsavas víz. Ha nem tudsz dönteni és szívesen megkóstolnád mindet, ajánljuk a Simon Fresh Próbacsomagunkat!
A víz tehát tökéletes választás — ám ha nem okoz elég örömöt a fogyasztása ahhoz, hogy eleget vigyünk be a szervezetünkbe, bátran válasszunk ízesített vizeket, amelyek ugyanolyan egészségesek, de cserébe még finomak is!
A következő kategóriát a gyógynövényekből készült különféle italok jelentik, amelyek már egy fokkal ízesebbek, mint a víz — de még mindig elmaradnak azoktól az üdítőktől, amelyek nap mint nap a nagy bevásárló áruházak polcairól csábítanak minket.
Jellemzően a növényekből készült egészséges italokat, teákat sajnos csak nagyon kevesen fogyasztják tisztán. A legtöbben mézzel, cukorral vagy édesítőszerekkel turbózzák fel az ízüket, amivel bár valóban finomabbakká válnak, de jóval egészségtelenebbekké is egyben, főleg akkor, ha napi több literben gondolkodunk.
A teák esetében arra is érdemes figyelni, hogy koffeintartalmuk igen magas lehet, ami napi 1-2 csészénél még a legtöbb esetben nem okoz problémát, ám ha egész nap csak teákat szeretnénk fogyasztani, nem biztos, hogy jól járunk egészségügyi szempontból.
Mi lehet a megoldás, ha az üdítők ízvilágát szeretnénk, de egészségesebb formában?
A gyümölcslé talán az egyetlen olyan ital, amely fel tudja venni a versenyt a mesterségesen ízesített üdítőkkel — ám mindezt 100%-ban természetes és egészséges alapanyagokból. Bár a gyümölcslevek is tartalmaznak cukrokat, de emellett rengeteg olyan vitamint és ásványi anyagot is, amelyek elengedhetetlenek a szervezetünk egészséges működéséhez.
Célszerű tehát gyümölcslevekkel helyettesíteni a boltok polcain kapható cukros üdítőket.
Amire fontos odafigyelni:
Mi pedig a Simon Gyümölcsnél ezekre a szempontokra kiemelten figyelünk. Kínálatunkban megtalálható például az alma, eper, meggy, őszibarack, körte, szőlő vagy feketeribizli alapú gyümölcslé is.
Az egészség szempontjából viszont érdemes külön kiemelnünk a 100%-os alma-homoktövis italunkat, amely az itthon legnépszerűbb gyümölcsünket, az almát vegyíti a legtöbbször csak “szupergyümölcsként” emlegetett homoktövissel.
Mindezt olyan arányban, hogy az anyagcsere serkentő- és gyulladáscsökkentő hatások mellett valódi ízbomba vár ránk, hiszen a homoktövisre jellemző markáns fanyarságot az alma érett zamatával keveri.
A végeredmény?
Egy olyan finom és egyben egészséges ital, amelyet a 2021-es év gyümölcslevének választottak Magyarországon.
Ám akkor sincs probléma, ha nem kifejezetten vagyunk oda az alma vagy a homoktövis ízéért, ebben az esetben ugyanis választhatunk a Simon Gyümölcs céklaleveiből is, amelyek akár önmagukban, de akár más gyümölcsökkel — például almával vagy alma-répa keverékkel — vegyítve is fogyaszthatóak, így sem az egészséget, sem pedig az ízeket tekintve nem járnak kompromisszumokkal!
Az egészséghez nem csak az étkezésünket, hanem az italfogyasztási szokásainkat is át kell alakítanunk. A legjobban akkor járunk, ha többnyire természetes vizet, illetve ízesített vizeket fogyasztunk, amiket növényekből főzött italokkal, teákkal egészítünk ki. Az üdítőket pedig igyekszünk 100%-os gyümölcslevekkel pótolni.
Az alma az egyik legnépszerűbb gyümölcsnek számít idehaza. Mi is a kedvenceink között tartjuk számon, ezért talán nem meglepő, hogy sok termékünk alapanyaga. Bejegyzésünkben összefoglaltuk, hogy miért ilyen keresett, és miért is egészséges. Többek között:
Ma már rengeteg olyan élelmiszer érhető el a boltok polcain, amelyek édesebbek, mint a gyümölcsök. Ám ezekkel csak rövid távon járunk jobban, hiszen sokszor egészségtelenek.
Az édességekkel ellentétben a gyümölcsök, és legfőképpen az alma fogyasztásával olyan vitaminokhoz, rostokhoz, ásványi anyagokhoz és nyomelemekhez juthatunk hozzá, amelyek igen fontosak az egészségünk szempontjából.
Milyen egészségügyi hatásai vannak az almának?
A gyümölcsök egészségesek és finomak, mégsem fogyasztunk belőlük eleget. Pedig számtalan olyan egészségügyi hatással rendelkeznek, amik miatt érdemes lenne! Sokan azt hozzák fel ellenük érvként, hogy magas a cukortartalmuk.
Vajon tényleg így van?
Vannak olyan gyümölcsök, amelyek tényleg sok cukrot tartalmaznak — ám az alma nem feltétlenül tartozik közéjük. A gyümölcs cukortartalma ugyanis sosem csak a fajtájától függ, hanem számos más tényezőtől is:
Ezek alapján 8-12%-os cukortartalommal számolhatunk. Amennyiben a cukortartalom csupán 8%, az viszonylag kevésnek mondható és a diétás étrendbe is beilleszthető.
A 12%-os cukortartalommal azonban már érdemes vigyázni, mert az alma nagy méretű gyümölcs, ezáltal könnyű belőle sokat fogyasztani. Ha viszont nincsenek egészségügyi problémáink (pl.: cukorbetegség) vagy nem követünk szigorú diétát, fogyasszunk bátran belőle, ugyanis igen nagy vitamintartalommal rendelkezik.
A gyümölcsök talán legjobb tulajdonsága a vitamingazdagságukban rejlik. Az alma vitamintartalma még a gyümölcsök között is magasnak mondható, nagy számban tartalmaz A-vitamint és B-vitaminokat — kisebb mennyiségben pedig C-vitamint. Emellett ásványi anyag tartalma is magas, tartalmaz többek között:
Az emberi szervezetben mikrogyulladások alakulhatnak ki, amelyeket a legtöbb esetben szabadgyökök okoznak. Az antioxidánsok képesek megkötni a káros szabadgyököket — ezáltal csökkenteni a testben található gyulladásokat. Ezzel pedig képes lehet minimalizálni az olyan komoly betegségek kialakulásának kockázatát, mint a rák.
Az alma hatásaihoz tehát ez is hozzátartozik — igen magas az antioxidáns tartalma, aminek köszönhetően rendkívül egészséges gyümölcsnek számít.
A gyümölcsökben található rostok hozzájárulnak az emésztőrendszer normál működéséhez. Az alma viszonylag sok rostot tartalmaz, ami segít letakarítani a bélfalakról a felesleges salakanyagokat, ezzel kiegyensúlyozott emésztést tesznek lehetővé.
Célszerű tehát minél több rostot fogyasztani a mindennapokban. Az egyetlen kérdés már csak az, hogy miként érdemes fogyasztani?
Láthatjuk, hogy az alma kétségtelenül az egyik legegészségesebb gyümölcs. Ám az egyik legnagyobb előnyéről még nem beszéltünk — rengeteg formában fogyasztható.
A legbiztosabb megoldás mindig az, ha friss gyümölcsként fogyasztjuk, hiszen ekkor nem veszít vitamintartalmából a különböző feldolgozási eljárásoknak köszönhetően!
A Simon Gyümölcs kínálatában többféle almafajtát is szüretelünk, illetve további alapanyagként felhasználunk. A legnépszerűbb almafajtákról a linkre kattintva írtunk bővebben!
A hétköznapok során viszont számos olyan élethelyzet van, amikor egyszerűen nincs időnk, kedvünk vagy lehetőségünk friss gyümölcsök fogyasztására.
Ezekben az esetekben jönnek jó kiegészítésként a következő élelmiszerek:
Az alma — népszerűsége és könnyű feldolgozhatósága miatt — ma már számtalan formában kapható, csak egy minőségi, megbízható gyümölcs gazdaságra van szükségünk, ahol mindig frissen, természetes módon, nagy odaadással gondozzák és szüretelik le. A Simon Gyümölcs fenntartható, környezetkímélő gazdasága pontosan ezért olyan jó választás — tekintsd meg termékeinket!
